Tenyésztési szabályzat
• A fajta leírása
• A fajtafenntartásért felelős szervezet megnevezése
A Fríz lótenyésztést a holland Het Friesch Paarden-Stamboek (KFPS) szervezi, irányítja és felügyeli az egész
világon, magyarországi képviselete pedig a Fríz Lótenyésztők Magyarországi Egyesülete (FLME), 2244 Úri, Ady Endre utca 65./B.
• Az eredő törzskönyv megnevezése
A Fríz külföldi fajta, és mint ilyen rendelkezik olyan külföldi tenyésztő szervezettel, mely a törzskönyvezést végzi. A KFPS Alapszabálya lehetővé teszi nemzeti tenyésztő egyesületek csatlakozását, és külön együttműködési szerződés alapján a nemzeti egyesületek számára engedélyezi a Fríz lovak méneskönyvének vezetését. A honi Fríz fajtájú lovak magyarországi törzskönyvi nyilvántartását a magyar FLME végzi. A vonatkozó rendeletek mellett az állomány központi nyilvántartását a külön szerződésben megszabottak szerint a LOINFORM rendszer végzi.
Fríz ló Méneskönyv
• A fajta kialakulása, jelenlegi helyzete, várható jövőbeni szerepe
A kérdésre, hogy az eredeti Fríz ló hogyan alakult ki, nehéz a válasz. A középkorban megtalálhatók voltak Norvégiától Spanyolországig és az eredeti lovakat Nyugat-Európában lovagok használták. Nehéz barokk lovakat a régi képeken és festményeken is lehet látni. Ez a szemlélet megváltozott, amikor a Fríz lovat egyre többször használták szórakoztató sporteseményeken (ügetőversenyek). 1920 után nehéz időszak következett a Fríz
lovaknak (három csődörnek már 1917-től), mikor főleg mezőgazdasági célokra kezdték őket használni. A relatíve rövid lábak és a nagy súly (650-700 kg) volt a két alapvető tulajdonság, amely a fajta tenyésztése során előtérbe került. 1970 után a mezőgazdaság gépesítése majdnem teljesen kiszorította a lovakat a farmokon való munkavégzés alól. A tenyésztés célja egy ,,modern” Fríz ló kitenyésztése, ami megtartja a fajtára jellemző tulajdonságokat. Rövidtávon, egy elegáns ló megteremtése, mely megfelel a küllemi szempontok maximális figyelembe vétele mellett a hobbi és sportcélokra.
• Az állomány nagysága a tenyésztési program elfogadásakor
Az állomány nagysága 90 lóra tehető, mely folyamatosan bővül.
• Küllemi leírás
Kizárólag teljesen fekete színű lovak kerülhetnek be a mének, kancák és heréltek nyilvántartásába. Jegyek a homlokon, mint pl. néhány fehér szőrszál, egy fürt és néhány szürke szőr az alsó és felső ajkakon megengedett.
Jegyek a lábon nem megengedettek.
Harmonikus felépítésű ló, nemes fejjel, intelligens szemekkel, nem túl hosszú, ívelt nyakkal, erős háttal, mely egy nem túl rövid és nem túl ereszkedő farban végződik. Erőteljes lapocka, ami hosszú és dőlt. Mély, jól ívelt bordákkal rendelkező mellkas. Egyenletes, korrekt, elegáns és nemes testtartás, melyet megfelelő hosszúságú szőrzet hangsúlyoz ki a csüdtájékon. Röviden, egy ló nemes és büszke küllemmel, amihez megfelelő temperamentum tartozik, készséggel és megbízhatósággal.
A fej:
Nem túl hosszú és kellőképpen széles. Kicsi, figyelmes a középvonal felé hajló fülek. Nagy és élénk szemek.
Egyenes orrhát, széles orrnyílásokkal, zárt ajkakkal és jól illeszkedő fogakkal. Az állkapocs széles és nem túl
nehéz. A fej legyen száraz és kifejező.
A nyak:
Közepes hosszúságú, ívelt, jól izmolt. A terhelt nyak nem kívánatos.
A mar:
Jó felépítésű, erős, nem túl lapos.
A váll:
Közepes dőlésű és hosszúságú, jól fejlett izomzattal.
A mellkas:
Széles, izmos, mély.
A hát:
Közepes hosszúságú, jól izmolt. Enyhén puha hát megengedett.
Az ágyék:
Széles, erős, izmos és a farba ívelő.
A far:
Nem túl rövid, enyhén lejtős, megfelelő szélességű és izmos, se nem túl kerek, se nem csúcsos. A farok középmagasan illesztett. Különösen a farizom legyen jól fejlett és hosszú.
A lábak:
Az elülső végtagok szabályosan helyezkedjenek el. Szemből nézve, egy pataszélességű hely legyen a két elülső láb közöttük. Oldalról nézve az elülső lábak egyenesek legyenek a csüdízületig, a csüd 45 o -os szöget zárjon be a talajjal. A szár ne legyen túl hosszú. Paták nagyok és szabályosak. A hátulsó végtagok egyenesek, szabályosak, erős fejlett patákkal. A szár a hátulsó lábaknál kicsit hosszabb legyen, mint az elülsőknél, míg a far legyen hosszú és izmos. Mind az elülső, mind a hátulsó ízületek legyenek jól fejlettek, szárazak és terjedelmesek. A csánk szögelése kb. 150 o -os legyen, míg a hátulsó lábaknál a bezárt szög a csüd és a talaj között 55 o legyen.
Mozgás:
A lépés egyenletes és egyenes vonalú. Erőteljes és rugalmas kellő könnyedséggel. Az ügetés könnyed és térölelő, magas lebegési fázissal, a hátulsó végtagokból kiinduló erőteljes mozgással. A vágta könnyed és folyamatos.
• Értékmérő tulajdonságok
A Fríz ló tenyésztése során az alábbi értékmérő tulajdonságokra fektetjük a hangsúlyt:
Küllem: A tenyészállatoknak – mindkét ivarban – fajtájuk tipikus jegyeit kell mutatniuk, nem csak
megjelenésükben, hanem viselkedésükben is.
Mozgás: Sportcélra csak az a ló alkalmas, amelyik az egész megjelenésében harmonikus, arányos testalkatú.
Ezeket a benyomásokat mozgásával alá kell támasztania, sőt meg kell erősítenie. A sportban jó eredményt felmutató egyedek látványos, elengedett mozgásúak. Mivel az általános mozgáskészség alapvetően meghatározza a ló teljesítményét, az alapjármódok szabályossága, tiszta üteme és rugalmassága, a természetes egyensúlyban való mozgás elengedhetetlen. A lónak meg kell tudni tartani kiképzési szintjének megfelelő egyensúlyi állapotát, önhordását és öntartását. Az egyensúlyban, jó öntartással mozgó lovak kevesebb idomító munkát igényelnek, melyet mindenféle terepviszony mellett képesek megtartani.
Lovagolhatóság: Alkati, mozgásügyességi és idegrendszeri tényezők együttese. Könnyen lovagolható,
együttműködő, nem makacs és ellenálló, elfogadja a lovas által nyújtott segítségeket.
Vérmérséklet: A vérmérséklet, kezelhetőség és intelligencia rendkívül fontos, mivel a ló vérmérsékletében nyilvánul meg, hogy egy adott szituációra hogyan reagál. Elengedhetetlen a barátságos természet, könnyű kezelhetőség, az emberrel való együttműködési készség, a hirtelen bekövetkező változásokra adott megnyugtató reakció, mivel ezen tulajdonságok képezik az együttműködés alapjait ló és lovasa között.
Egyéb: Mivel a tenyésztői munka során kiváló egyedek kitenyésztése és továbbtenyésztése a cél, a tenyészállatok esetében a tenyészméneknél fontos az örökletes terheltségektől való mentesség, megfelelő egészségügyi állapot, a hibátlan küllem, jó kondíció, a párzási kedv megléte és a megfelelő mennyiségű és minőségű spermatermelés. Tenyészkancák esetében szintén elengedhetetlen az örökletes terheltségektől való mentesség, megfelelő egészségügyi állapot, a hibátlan küllem, a jó kondíció, továbbá a rendszeres ivarzás és a jó csikónevelő képesség.
• Tenyészcél
Hollandia tenyészcélja a Fríz ló minőségi fejlesztése, a KFPS és a Fríz Lótenyésztők Magyarországi Egyesületének közös célja, hogy fajtajelleget mutató, kiváló küllemmel rendelkező lovakat tenyésszen, a beltenyésztettség arányát pedig csökkentse. A szelekció során a sportban (bemutatók, fogathajtás, díjlovaglás stb.) és a rekreációban is kimagasló teljesítményt nyújtó egyedek kitenyésztése és továbbtenyésztése a cél a küllem és a beltenyésztettség fokának szem előtt tartásával.
• Tenyésztési módszerek
A fajta értékeit fajtatiszta tenyésztési eljárással őrizzük meg, melynek során Fríz kancáinkat kizárólag Fríz ménekkel fedeztetjük. Hollandiából rendszeres importokkal történik a szükséges tenyészállomány pótlása az állomány nemesítéséhez és fenntartásához egyaránt. A meglévő állományon belül tenyésztési célként kitűzött tulajdonságra/tulajdonságokra specializált vonalakat hozunk létre.
Azon lovak, amelyek a fajtán belül születtek, fajtaazonosnak számítanak, ezt igazolja a tenyésztési szabályzat szerinti megjelölésük. A fajta a származási lapon és a lóútlevélben is megjelölésre kerül.
• Törzskönyvezés
• Állományba vétel feltételei
Az állományba vétel a tulajdonos kezdeményezésére történik. Szükséges a belépési nyilatkozat, az állomány bejelentő lap benyújtása, valamint a ló származásának hitelt érdemlő igazolása. (Lóútlevél és származási lap.) Az iratok benyújtását követően az egyesület tenyésztésvezetője elbírálja, hogy a ló felvehető-e a méneskönyvbe, illetve annak fő- vagy melléktörzskönyvébe tartozik-e. Az éves tagdíj befizetésével a tulajdonos megerősíti
belépési szándékát, és a tenyésztésvezető a lovat állományba veszi. A közhitelűség biztosítása érdekében valamennyi, a főtörzskönyvben, ill. a melléktörzskönyvben szereplő kancát a vonatkozó törzskönyvezési szabályzat szerinti törzskönyvi ellenőrzés alatt kell tartani.
A hazai tenyésztésű és az import egyedek esetében az eljárás azonos. Import egyedek törzskönyvbe vétele a honosítás után történhet meg. A honosítást az egyesület által megbízott személy (illetve szervezet) végzi el. A Fríz Lótenyésztők Magyarországi Egyesülete azokat a lovakat ismeri el Fríz fajtájú lovaknak, melyeknek ősei szerepelnek a holland KFPS méneskönyvében és megfelelnek a KFPS törzskönyvezési szabályzatában foglaltaknak. Az állomány nyilvántartás három részből áll. Egy részről a Fríz fajtájú lovak méneskönyvében történik, melyet a holland Friese Paarden Stamboek, mint fajtafenntartó vezet. Ebben a világ összes Fríz fajtájú lovát tartják nyilván. A honi nyilvántartás két részből áll. Az Egyesület belső nyilvántartása számítógépen
történik, mely a tárgyi feltételek biztosításáról szóló mellékletnek megfelelően áll rendelkezésre. Másrészről a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetségével (MLOSZ) kötött megállapodás szerint az Egyesület csatlakozik a LOINFORM (MLOSZ által üzemeltetett ügyviteli rendszer, mely szorosan összefügg az Országos Lótenyésztési Információs Rendszerrel) rendszerhez a tenyésztési adatok központi nyilvántartása céljából.
A Fríz lovak Méneskönyve három részből áll:
• Főtörzskönyv – általános nyilvántartás a holland KFPS által elfogadott nyilvántartások
• mének törzskönyve
• kancák törzskönyve
• csikótörzskönyv
• ,,star” kancák törzskönyve
• ,,model” kancák törzskönyve
• ,,pref” kimagasló ivadékokat eredményező mének nyilvántartása
• ,,pref” kimagasló ivadékokat eredményező kancák nyilvántartása
• kancák kiegészítő törzskönyve
• heréltek nyilvántartása
• ivartalanított ,,star” mének törzskönyve
• Melléktörzskönyv – Másodlagos Törzskönyv I.a magyar FLME által elfogadott nyilvántartás a
KFPS által nem
• Másodlagos törzskönyv I., törzskönyvezett kancáknak
• Másodlagos törzskönyv I., csikóknak
• Másodlagos törzskönyv I., ,,star” kancáknak és ivartalanított ,,star” méneknek
• Másodlagos törzskönyv I., nyilvántartott herélteknek
• Melléktörzskönyv – Másodlagos törzskönyv II.
Másodlagos törzskönyv II., csikóknak
• Főtörzskönyv
A Méneskönyvbe való felvétel
Általános nyilvántartás
• mének törzskönyve
• kancák törzskönyve
• csikótörzskönyv
• ,,star” kancák törzskönyve
• ,,model” kancák törzskönyve
• ,,pref” kivételes ivadékokat eredményező mének nyilvántartása
• ,,pref” kivételes ivadékokat eredményező kancák nyilvántartása
• kancák kiegészítő törzskönyve
• heréltek nyilvántartása
• ivartalanított ,,star” mének törzskönyv
Star minősítés (F.S.)
A star megnevezés kritériumaihoz nagyon szigorúan kell ragaszkodni.
Egy star kanca:
• Megfelelő küllemű
• Jó mozgású
• Vonalon jár. Erőteljes és rugalmas megfelelő könnyedséggel,. A hátulsó lábakkal jól alálép
• Az ügetés könnyed, tértnyerő, a hátulsó lábak jó tolóerővel mozognak megfelelő csánkhajlítás mellett.
Nem lehetnek szabálytalan mozdulatok
• Az egyesület törekszik az IBOP (Instellings Bruikbaarheid Onderzoek Paarden – Lovak Központosított
Teljesítmény Vizsgálata) teszt bevezetésére a star kancák esetében.
„Model” minősítés (F.S.M.):
A model minősítésű kanca a tenyésztés csúcsát jelenti. A külső megjelenése az ideális Fríz lovat testesíti meg.
Mozgása kiváló. Fontos szempont, hogy amikor a kanca a model minősítést kapja, csikót neveljen, vagy pedig rendelkezzen leválasztott utóddal. Kivételek a 4-6 éves korosztályba tartozó ,,star” minősítésű kancák, amelyek a központi szemlézéskor kapnak ,,model” minősítést. Természetesen előfeltétel marad, hogy akkor vagy az előtt korábban az IPOB teszten legalább 77 pontot szerezzenek. A törzskönyvezés által meghatározott egyéb feltételeknek természetesen meg kell felelniük.
Kivételessé (Pref) nyilvánítás:
A csikónyilvántartásban, törzskönyvben vagy kiegészítő törzskönyvben nyilvántartott kancák illetve törzskönyvezett mének utódaik alapján kivételesnek nyilváníthatóak. A kivételessé (Pref) nyilvánítás kérelmével a Friese Paarden Stamboek titkárságához kell fordulni. Ha az állat már nem él, egyik leszármazottjának tulajdonosa igényelhet kivételessé nyilvánítást. Akkor lesz egy kanca kivételes, ha legalább négy ivadéka
kimagasló teljesítményt nyújt, pl.:
• ’star’ vagy ’model’ kanca
• ’star’ ivartalanított mén
• törzskönyvezett mén
• mén, amely az KFPS által elismert sajátteljesítmény vizsgát letette és ezzel a második vizsga letételére jogosulttá vált
A mének kivételességi vizsgálata a mén és fiai termékenyítőképességére összpontosít, melynek feltétele a spermavizsgálat is. A termékenyülések átlaga 50% , vagy a feletti kell, hogy legyen. A kanca utódok termékenységi vizsgálatát hét éves kor felett végzik. A fedeztetett kancáknak 50%, vagy a felett kell csikót ellenie. A mének esetében még figyelembe veszik a sajátteljesítményt, amelyet egy sajátteljesítmény vizsgán vagy egy központi ménvizsgán mutatnak be. Az ivadékvizsgálat alkalmával egy-, két-és három évesnél idősebb kancákat kell bemutatni, melyek származása igazolható. Az előző évben fedeztetett kancák csikóinak 25%-át kell bemutatni, minimum 18 csikót; az egyévesek 15%-át, minimum 9-et; kétévesek 12%-át, minimum 7-et és a
háromévesek 12%-át, minimum 7 csikót. Az egyik kategóriát egy másiknak a tagjaival ki lehet pótolni, hogy a vizsgálóbizottság értékelni tudjon. Ha a fent említett feltételek nem teljesülnek, elegendő kiszámítani a jegyzett mének, törzskönyvezett kancák, ’star’, ’model’ és kivételes kancák arányát a jegyzett csikókhoz hasonlítva. Ezek az arányok aztán összevethetők a már korábban kivételesnek nyilvánított mének százalékos arányával.
• Melléktörzskönyv a magyar FLME által elfogadott nyilvántartás az KFPS által nem
Másodlagos törzskönyv I.
• Másodlagos törzskönyv I., törzskönyvezett kancáknak
A korábban a Másodlagos törzskönyv I. csikóknak nyilvántartásban szereplő és az egyéb feltételeknek
megfelelő kancák nyilvántartása.
• Másodlagos törzskönyv I., csikóknak
Azon csikók nyilvántartása, melyeknek anyja az általános, vagy valamely másodlagos nyilvántartás
egyikében szerepel, míg apjuk a csikótörzskönyvben szerepel. A nyilvántartásba vételhez a Frise Paarden
Stamboek tenyésztői bizottságának külön engedélye szükséges. A Másodlagos törzskönyv II.-ben
nyilvántartott anya és az Általános Mén Törzskönyvben nyilvántartott apa utódja szintén itt kerül
nyilvántartásba vételre. Az itt nyilvántartott mén csikó nem kerülhet át az Általános Nyilvántartás Mének
Törzskönyvébe és tenyésztési engedélyt sem kaphat.
• Másodlagos törzskönyv I., ,,star” kancáknak és ivartalanított ,,star” méneknek
A korábban a Másodlagos törzskönyv I. csikóknak nyilvántartásban szereplő és az egyéb feltételeknek
megfelelő kancák és ivartalanított fedezőmének nyilvántartása.
Másodlagos Törzskönyv II.
Egy részből áll.
• Másodlagos törzskönyv II., csikóknak
A Másodlagos törzskönyv II. olyan csikóknak/lovaknak van fenntartva, akiknek az apja az Általános
nyilvántartás Mének törzskönyvében nem jegyzett, de a csikónyilvántartásban szereplő mén. Az adott csikó
anyjának az KFPS nyilvántartásokban szereplő tisztavérű Fríz lónak kell lennie. Másodlagos törzskönyv II.-
ben jegyzett anyától és tenyésztési engedéllyel nem rendelkező csikónyilvántartásban szereplő apától
származó csikó a Másodlagos törzskönyv II.-be lesz bejegyezve.
A Másodlagos törzskönyv I.-ben jegyzett kanca és a Mének törzskönyvében nem jegyzett, de a
csikónyilvántartásban szereplő mén csikója a Másodlagos törzskönyv II.-be lesz bejegyezve.
Összefoglalás:
Másodlagos törzskönyv I.
• Az Általános nyilvántartásban, vagy a Másodlagos törzskönyv I.-ben jegyzett kanca és tenyésztésre
engedélyezett Csikókönyves mén ivadéka.
• Másodlagos törzskönyv I., vagy. II.-ben jegyzett kanca és a Mén törzskönyvben szereplő mén ivadéka.
• Másodlagos törzskönyv I.-ben jegyzett lovak/csikók barna Származási Igazolást kapnak, melyet
kizárólag a KFPS állít ki
Másodlagos törzskönyv II.
• Az Általános nyilvántartásban, vagy Másodlagos törzskönyv I.-ben jegyzett kanca és tenyésztésre nem
engedélyezett Csikókönyves mén ivadéka.
• Másodlagos törzskönyv II.-ben jegyzett kanca és tenyésztésre engedélyezett, vagy nem engedélyezett
Csikókönyves mén ivadéka
• Másodlagos törzskönyv II.-ben jegyzett kancák nem törzskönyvezhetők és ezáltal nem minősíthetők
magasabb rangra
• Másodlagos törzskönyv II.-ben jegyzett lovak/csikók szürke származási Igazolást kapnak, melyet
kizárólag a KFPS állít ki
• A törzskönyvből történő kikerülés szabályai
A törzskönyvből való kikerülés okai a következők lehetnek:
• A ló eladásra kerül, és az új tulajdonos nem kérelmezi a törzskönyvi nyilvántartást.
• A lóval nem Fríz irányban folytatják tovább a tenyésztést.
• A ló elpusztul.
• A tulajdonos az egyesületből kizárásra kerül.
A törzskönyvből nem elpusztulás miatt kikerült ló kérelemre a törzskönyvbe visszavehető, amennyiben a
tulajdonos és a tenyésztő szervezet viszonya rendeződik.
• Származás-nyilvántartás
• A kancafedeztetés, termékenyítés nyilvántartása
A Magyarországon nyilvántartott fedeztetési/termékenyítő állomáson fedeztetett kancák fedeztetési
(termékenyítési) jegyet kapnak abban az esetben, ha a csikókönyves fedezőménnel fedeztetik őket Amennyiben
„KFPS nagyfedezőménnel” fedeztetik a kancát, akkor a kancatulajdonos fedeztetési igazolást kap és számlát is.
Továbbá a kanca tulajdonosa egy igazolást is kap a KFPS-től, amin az ellést lejelenti a tenyésztőszervezetnek is.
• A fedeztetés, termékenyítés bejelentése
A csikókönyves fedezőmének esetében a fedeztetési jegy másolata a fedeztetési állomáson marad, és elszámolás
után az illetékes lótenyésztési felügyelő rögzíti a központi nyilvántartásban.
• A fedeztetés, termékenyítés utólagos bejelentésének szabályai
Utólagos bejelentés külön eljárási díj ellenében lehetséges, ebben az esetben a DNS-vizsgálattal történő
származás-ellenőrzés kötelező.
• A csikóellés bejelentése, a csikó bejegyzése, jelölése, azonosításának módja
Annak okán, hogy a Fríz fajtájú lovak nyilvántartása kettős, így a tenyésztési dokumentációja is az. Külön kell
bejelenteni a született csikót a fajtafenntartó KFPS-nek és külön a magyarországi egyesületnek és a
LOINFORM-nak.
Bejelentés a KFPS-nek
A regisztrált és tenyésztési engedéllyel rendelkező csikókönyves Fríz ménnel történő fedezést követően a kanca tulajdonos fedeztetési elismervényt kap a mén tulajdonosától. A tenyésztési szezon végén a mén tulajdonosa elküldi a fedezési bizonyítványt/születési regisztrációs űrlapot. A KFPS nagyfedezőménnel történő fedeztetést követően a kanca tulajdonosa fedeztetési igazolást és számlát is kap melyen szerepel a fedeztetés dátuma és a
lovak adatai. A nagyfedezőmén tulajdonosa a fedeztetést elektronikus úton jelenti le a KFPS felé, mire a KFPS egy csikóbejelentési nyomtatványt küld ki a kanca tulajdonosnak. A csikó megszületését követően a kanca tulajdonosa köteles a kitöltött születési regisztrációs űrlapot a születéstől számított 14 napon belül az KFPS-nek visszaküldeni. Ha a kanca tulajdonosa nem tartja magát a 14 napos határidőhöz, bírságot kell fizetnie az KFPS- nek. Adott csikó másodlagos törzskönyvbe történő bejegyzéséről a tenyésztési bizottság külön dönt. A kitöltött regisztrációs űrlap kézhezvételét követően az KFPS születési bizonyítványt küld a tulajdonosnak.
Az KFPS-nek az évenként összegyűjtött tenyésztési dokumentumokat központilag az FLME a magyarországi tenyésztőszervezet küldi meg.
Bejelentés a LOINFORM-nak
A LOINFORM alapdokumentumainak felhasználásával történik, melyet a méntartók minden évben a fedeztetési szezont megelőzően a területileg illetékes MLOSZ lótenyésztési felügyelőktől (lótenyésztési felügyelő) kapnak meg.
A csikó egyedi megjelölése
Az FLME kizárólag csak azokat a csikókat veszi nyilvántartásba, amelyek esetében a tenyésztő a fajta anyaszervezete, a KFPS felé a törzskönyvezéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettségeknek maradéktalanul eleget tett és az anyaszervezet által a bejelentés igazolásaként kiadott származásigazolást megkapta. Ettől eltérni csak akkor lehet, ha a KFPS a magyar egyesület felé igazolja a csikó nyilvántartásba vételét és a származás igazolás megküldését. Ebben az esetben a postai ügymenet késedelme miatt a jelölés a származás igazolás fizikai megléte nélkül is elvégezhető.
A Magyarországon született Fríz csikók jelölése teljes körűen, kizárólagosan elektronikus transzponderrel történik. A tarnszponder beültetésének helye a nyak bal oldala, a fejtető és a mar között, a sörényél alatt. A beültetés szakszerű elvégzéséről (elvégeztetéséről) a tenyésztő jogosult és köteles gondoskodni. A lótulajdonos a FLME-hez benyújtott külön kérelme esetében az ajaktetoválással korábban már ellátott
magyarországi Fríz lovak másodlagos jelölésként elektronikus transzponderrel is megjelölhetők. Az ajaktetoválás alapján ily módon már nyilvántartásba vett lovak adatai mellé a hivatalosan beültetett transzponderkódot az adatbázisba fel kell venni.
Felhasznált elektronikus jelölőeszköz
A vonatkozó EU rendelet szerinti transzponder, amely megfelel az ISO 11784 szabványnak és HDX vagy FDX- B technológiát alkalmaz, valamint ISO 11785 szabvánnyal kompatibilis leolvasó készülék segítségével olvasható.
A tarnszponderek beszerzésének, nyilvántartásba vételének, a tenyésztő részére történő eljuttatásának rendje:
A Fríz lovak jelölésére szolgáló transzponderek útját a gyártótól a beültetésig dokumentálni kell. A magyarországi Fríz lovak jelölésére használható transzponderek beszerzése, nyilvántartása, tenyésztő részére történő eljuttatása, és a megjelölt csikók törzskönyvi nyilvántartásba vétele az alábbi rendben történik:
• Az FLME törzskönyvezési eljárásának rendjébe illeszkedve a tenyésztésvezető vagy az egyesület
által az arra megbízott szervezet megszervezi a Fríz fajtájú csikók helyszíni azonosítását
• A tenyésztésvezető vagy a megbízott szervezet a transzpondert a csikó helyszíni azonosítása
alkalmával szállítja a tenyésztő részére.
A tenyésztésvezető vagy a lótenyésztési felügyelő az előzetesen bejelentett csikó helyszíni azonosításának alkalmával, a vonatkozó bizottsági rendeletnek megfelelve, először ellenőrzi, hogy a csikót korábban már nem jelölték-e meg idegen transzponderrel. Amennyiben nem, a tenyésztésvezető vagy a lótenyésztési felügyelő ezt követően átadja a csikó tulajdonosának a jelölésre szolgáló transzpondert.
A tenyésztő köteles gondoskodni a transzponder helyszínen történő szakszerű beültetéséről, melyet az arra illetéke szakember végezhet.
A tenyésztésvezető vagy a lótenyésztési felügyelő ellenőrzi a helyszínen beültetett transzponder kódját és ezzel egy időben elvégzi a törzskönyvezési szabályoknak megfelelő, illetve a lóútlevél-kiadáshoz szükséges lóazonosítást. A lóazonosítás során a tenyésztésvezető vagy a lótenyésztési felügyelő a törzskönyvezési szabályzatában leírtaknak megfelelően veszi fel a csikó adatait, és tölti ki a LOINFORM nyilvántartás csikójelölési jegyzőkönyv dokumentumát.
A beültetett transzponderhez tartozó vonalkódos matrica legalább az egyesület és LOINFORM nyilvántartásának dokumentumaira felragasztásra kerül.
Ha a bejelentett csikó azonosítása során korábban beültetett, idegen transzpondert talál a csikóban, akkor felfüggeszti az azonosítási eljárást és ellenőrzi, hogy a csikó más lófajtában nem került-e azonosításra. A csikó azonosítása a DNS-vizsgálat eredményének ismeretében folytatható.
Ha az azonosítatlan eredetű transzponderrel jelölt csikó egyértelműen azonosítható, és a KFPS szabályait figyelembe véve Fríz fajtában törzskönyvezhető, akkor a beültetett transzpondert nyilvántartásba veszi. Az idegen eredetű beültetett tarnszponder nyilvántartásba vételi díja 10.000. – Ft+ ÁFA. A tenyésztésvezető vagy a lótenyésztési felügyelő gondoskodik a transzponderrel megjelölt Fríz csikók LOINFORM nyilvántartásba
vételének szabályszerű ellátásáról.
A magyarországi Fríz csikók nyilvántartásba vétele
A lóazonosítás és jelölés alkalmával az FLME tenyésztésvezetője vagy a lótenyésztési felügyelő a KFPS által elfogadott törzskönyvezési rendnek megfelelően felvett lóadatok alapján kitölti a LOINFORM nyilvántartás csikójelölési jegyzőkönyv és lódiagram dokumentumokat.
A beültetett transzponderhez tartozó vonalkódos matrica legalább az egyesület és LOINFORM nyilvántartásának dokumentumaira felragasztásra kerül.
A kitöltött LOINFORM dokumentumok alapján az FLME tenyésztésvezetője vagy a lótenyésztési felügyelő az Országos Lótenyésztési Információs Rendszerbe (OLIR) a felvett lóadatokat az ahhoz tartozó transzponderkódhoz kapcsoltan, megfelelő azonosítószámmal ellátva, szakszerűen rögzíti.
A csikójelölési jegyzőkönyv 3. példánya a tenyésztő részére átadásra kerül, a lóútlevél-kiváltás alapdokumentumaként. A jegyzőkönyv 2. példánya az FLME tenyésztés vezetőjének saját nyilvántartásában marad, a lódiagram másolatával együtt. Az eredeti lódiagramot és a csikójelölési jegyzőkönyvet az FLME
szakmai ellenőrzés és irattározás céljából megküldi az MLOSZnek Az ajaktetoválással korábban ellátott lovak másodlagos, transzponderes megjelölése esetén az FLME tenyésztésvezetője az ajaktetoválás alkalmával kiállított LOINFORM csikóbélyegzési jegyzőkönyv másolati példányán, vagy a lóútlevél másolatának megküldésével bejelenti a transzponderes megjelölést. A lóútlevéllel már rendelkező, zárolt adattartalmú lovak esetében a transzponderkód adatbázisban történő rögzítéséről a tenyésztési hatóság gondoskodik. Szakmailag még nem jóváhagyott és zárolt lóadat esetében az FLME tenyésztés vezetője vagy a lótenyésztési felügyelő jogosult pótlólag a transzponderkódot rögzíteni.
• Az elnevezés szabályai
A csikók neveinek minden évben az anyaszervezet KFPS által meghatározott betűvel kell kezdődniük. A nevek legyenek egyszerűek és lehetőség szerint egy szóból álljanak. Rövidítés, tenyészet elnevezés nem lehet a név előtt, de az KFPS külön hozzájárulásával azt követheti. A neveknek nem kell hollandnak lennie. A bejegyzést követően a név nem változtatható meg.
Nevek ismétlése
A kanca csikók nevei nem ismételhetők az adott tenyésztési évben, bár a méncsikók esetében ez engedélyezett.
A lehetőségekhez képest az KFPS minden esetben igyekszik figyelembe venni a tulajdonos elnevezéssel kapcsolatos igényét. Azonban előfordulhat, hogy ennek érdekében a tulajdonos által meghatározott nevet rövidítés, vagy kiegészítés követi. A tulajdonosnak lehetősége van, hogy a csikó bejelentőn több nevet is megjelöljön, ha nem kívánja, hogy az elnevezést az KFPS tegye meg.
Mének elnevezése és számozása
A tenyésztési engedély megszerzését követően a mének nevei megváltoznak. A tulajdonosnak lehetősége van az új név kiválasztására abból a listából, melyet az KFPS szolgáltat és olyan neveket tartalmaz, melyek még nem használtak tenyésztési engedéllyel rendelkező elismert mének esetében. Az elismerést követően a mén méntörzskönyvi számot is kap, mely nem azonos a nyilvántartási számával.
• A Fríz fajtájú lovak azonosító kódjának képzése
Tekintettel arra, hogy a számítógépes lónyilvántartási rendszer a ,,HUN K/M FZ_ _ _ _ _0000” formátumú
(hagyományos) azonosítót képes jelenleg kezelni, a hagyományos azonosító megtartása mellett kell a vonatkozó
EU rendeletnek megfelelő UELN életszámot képezni az alábbiak szerint.
• Az UELN azonosító szám képzése a következőképp történik
1-3. számjegy: 348 (Magyarország hivatalos ISO kódja)
4-6. karakter: 1FZ
7-8. számjegy: a születési év utolsó két számjegye
9-15. számjegy: a beültetett chip számának utolsó 7 számjegye
Ajaktetoválással is rendelkező csikó esetében a hagyományos azonosítószám képzése a következőképp történik:
1-3. karakter: HUN
4. üres karakter
5 karakter: K vagy M a csikó nemétől függően (kanca/mén vagy herélt)
6. üres karakter
7-8. karakter: FZ
9-10. számjegy: a születési év utolsó két számjegye
11-17. számjegy: a beültetett chip számának utolsó 7 számjegye
Import lovak azonosítójának képzése:
A hagyományos importazonosító képzésének megtartása addig szükséges, ameddig az országos számítógépes
nyilvántartási rendszer, a LOINFORM az UELN azonosítóra történő kizárólagos áttérést nem tudja kezelni.
A hagyományos importazonosító képzése a következőképp történik:
1-3. karakter: HUN
4. üres karakter
5. karakter: K vagy M a csikó nemétől függően (kanca/mén vagy herélt)
6. üres karakter
7-8. karakter: IM (az import tényére utal
9-10. számjegy: a születési év utolsó két számjegye
11-17. számjegy: a beültetett chip számának utolsó 7 számjegye
A lóútlevele alapján szabályos UELN azonosító számmal rendelkező import lovat az eredeti UELN számával kell nyilvántartásba venni (kiadva a hagyományos magyarországi import azonosítót is). A hivatalos UELN nem alkalmazó országból importált Fríz ló az egyéb ,,idegen azonosító”-ját nyilvántartásba kell venni, a hagyományos magyarországi import azonosító kiadása mellett. Az UELN számra történő kizárólagos átállás
érdekében számukra hazai UELN számot képezünk, így biztosítjuk, hogy a nyilvántartásunkon keresztül az érdeklődő az eredeti adatbázisra rátalálhasson.
• Származás-ellenőrzés módja és dokumentálásának rendje
Alapvetően a származást az anyakanca és a fedeztetési jegy összekapcsolódása határozza meg. Ennek feltétele, hogy a csikó az anyja alatt kerüljön azonosításra, és ne legyen olyan tényező, amely kétségessé teszi a csikónak a fedeztetési jegy szerinti származását. Amennyiben kétség merül fel a származást illetően, fedezőmének esetében, illetve szúrópróba-szerűen a származást DNS-vizsgálattal meg kell erősíteni. A DNS-vizsgálatot a KFPS
központi laboratóriuma végzi vagy az arra alkalmas magyarországi szervezet. A szőrminta vételét a lótenyésztési felügyelő is ellenőrizheti. DNS vizsgálatokat mesterséges megtermékenyítés esetén is végezhetnek. A költségviselő a kétséges minták és a fedezőmén-jelöltek esetében a tulajdonos, a szúrópróba-szerű vizsgálatoknál a tenyésztő szervezet.
• A származás igazolás kiállításának szabályai
A származási igazolás a lóútlevél részét képezi. Azon lovakra, amelyek csak az alapadatokat tartalmazó
lóútlevéllel rendelkeznek, a tulajdonos megrendelésére és költségére a törzskönyvező szervezet állít ki
származási lapot.
• A teljesítmény-nyilvántartás, teljesítményvizsgálat rendje
• Az adatok gyűjtése (küllemi bírálat, teljesítmény)
Tenyészszemle
A tenyészszemle a teljesítményvizsgálat első eleme. A tenyészszemlén a ló küllemi- és mozgásbírálata történik meg. A tenyészszemlén kizárólag holland bírók bírálhatnak. Az országos tenyészszemle az Egyesület legnagyobb tenyésztési eseménye, helyszínéről, időpontjáról az éves közgyűlés dönt.
A magyar szervezet törekszik arra, hogy a jövőben a hollandhoz hasonlóan bevezetésre kerüljön az alábbi teljesítmény vizsgálati rend. Addig az alábbi követelményeknek kell megfelelnie annak a lónak, melyet a tulajdonosa kivisz Hollandiába teljesítményvizsgálatra.
• A teljesítmény-vizsgálat rendje
A Fríz lovak teljesítmény-vizsgálatát csak a KFPS végezheti. Ennek általános szempontjai a következők:
Jegyzett kancaminősítés
A ’Jegyzett kanca’ minősítés azon célból lett bevezetve, hogy ösztönözze a Fríz lovak használatát a különböző
sportágakban.
A minősítés feltételei:
Akkor adható, ha a kanca kipróbálás alapú ivadékvizsgálata során több kiemelkedő teljesítményű utód található.
A minősítést törzskönyvezett és a kiegészítő törzskönyvben nyilvántartott kancák kaphatják, melyeknek legalább három utódja a következő eredmények valamelyikét elérte. (Az alábbi felsorolás a hollandiai lovas szövetség tagjaira és szabályozására utal.)
• az N.H.S. tagegyesület általa rendezett sporteseményen való részvétel:
• díjlovaglás, az MII. kategóriában 1 pont;
• díjugratás, az L kategóriában 5 pont;
• díjlovaglás és egyedi versenyszámok
• L kategóriában (nyereg alatt) 5 pont;
• Z kategóriában (felszerszámozva) 1 pont;
• driving dressage (díjhajtás) Z kategóriában 5 pont;
• Hollandián kívüli lovas szervezet által rendezett versenyen elért eredmények, melyeket a minősítés
során az 1-es pontban foglaltaknak megfelelően vesz figyelembe
• AA osztályozás egy I..B.O.P teszten
(I.B.O.P.: Az Intellings Bruikbaarheid Onderzoek Paarden (Lovak Intézményes Alkalmazhatósági
Vizsgálata) a lovak teljesítményét különböző szempontok szerint, a hám teszttel, nyereg teszttel és a kocsihúzó
teszttel vizsgálja.)
4. N.H.S. szabályai szerinti első osztályú minősítés
5. N.H.S. szabályai szerinti minősülés nemzetközi sporteseményekre egyéniben vagy csapatban
A minősítés kérvényezése:
A minősítést kizárólag a ló tulajdonosa kérvényezheti. A minősítés feltétel rendszerének való megfelelést igazoló dokumentációt a tulajdonosnak kell bemutatnia a fajtafenntartó tenyésztőszervezetnek.
Központi szemle
Az éves szemlén központi vizsgálatokat kell végezni a kiemelt lovak esetében:
• Egyévesek
• Kétéves kancák
• Három éves ’star’ kancák
• 4-6 éves ’star’ kancák
• ’Model’ kancák 12 éves korig
Az adott évben ’pref model’-nek minősített kancák is vizsgálhatók. Viszont, akik ugyanezt a
minősítést egy évvel korábban kapták meg, és nem végeztek I.B.O.P. tesztet nem minősíthetők
még ’star’ kategóriában sem.
• Nyilvántartott heréltek és ’star’ mének 10 éves korig
A központi szemlén lehetőség szerint csak azokat a lovakat lehet bemutatni, melyek egy korábbi tenyészszemlén első, esetleg második helyezést értek el. A központi szemlén való részvétel feltétele, hogy a KFPS nyilvántartásában mind a lónak, mind tulajdonosának szerepelnie kell.
Olyan fiatal méneket, melyek tenyésztési engedélyt kaptak egy adott évben, központi szemlén kell bemutatni. A származás ellenőrzött mének csak akkor mutathatók be, ha az állatorvosi vizsgálat során végzett radiológiai eltérés nem található.
Az adott vizsgázott mén a vizsgabizottság által adományozott néven kerül nyilvántartásba. Egy név csak egyszer használható.
Ménvizsga
A következő méneket kell vizsgáztatni:
• minden 4-12 éves kor közötti törzskönyvezett mén
• minden 13 éves kor feletti törzskönyvezett mén
• minden 2,5 év kor feletti csikókönyves mén, amelyet a tulajdonos ménvizsgáztatni és nyilvántartásba vétetni akar
A fent említett mének regisztrálását a Royal Society ,,The Friesian Horse Studbook”, Postlaan 1A, 9204 WT Drachten végzi.
A ménvizsgán szereplő fiatal mén spermáját még a vizsga előtt minősíteni kell.
A spermavizsgálatot a következő laboratóriumok végezhetik:
• Gezondheidsdienst voor Dieren ,,Noord Nederland” (Észak Hollandiai Állategészségügyi Szolgálat), Morra 2, Drachten
• Faculteit voor Diergeneeskunde ,,De Uithof” (Állatorvostudományi Kar) Yalelaan 5, Utrecht
• Gezondheidsdienst voor Dieren, Molenwijksweg 48 in Boxtel (N.Br.)
• vagy Magyarországon az erre akreditált laboratóriumok
Azok a mének melyek spermájával kapcsolatban bármilyen rendellenesség figyelhető meg, nem jelenhet meg a ménvizsgán. A ménvizsgáztatás második részébe került mének esetében állatorvosi vizsgálatot kell végezni a mén egészségügyi státusának megállapítására. A ménvizsgáztatás költsége a tulajdonost terheli. Feltételeit az anyaszervezet minden évben közzéteszi.
Kötelező teljesítmény-vizsgálat, amit az egyesület a holland anyaszervezet által végeztet
Minden mént, amely központi szemlén vett részt, kötelező ugyanazon évben teljesítményvizsgálaton is
bemutatni. Ez alól kivételt képeznek azon mének, melyek a következő évben érik el a 13. életévüket. Ivadék-vizsgálat
A regisztrált mént értékelni kell leszármazottai alapján is, abban az évben, mikor a legidősebb utódja a harmadik életévet eléri.
További feltételek a következők:
• A ménnek nem lehet korábbról származó ivadék-vizsgálati eredménye
• A vizsgált utódok számának el kell érnie a mén nyilvántartott fedezéseinek/termékenyítéseinek a 20%-
át, a tenyésztési engedély megadása és az ivadék-vizsgálat végzését megelőző év között eltelt időszakot
figyelembe véve; 40-nél több utód nem vizsgálható
• Minimum 15 utódot kell felmutatni
• Az utódok legalább 40%, de legfeljebb 60% legyen a választáskori csikó
• A csikókat az anyjukkal kell bemutatni
• A bemutatott utódok 25%-a a legidősebb évjáratba kell, hogy tartozzon
• A bemutatott csikók legalább 50%-át a vizsgabizottság hívja meg
Ha a 6. pontban említett arány nem érhető el, ezt a kategóriát az utódok második legidősebb évjárat-kategóriája is pótolhatja. A mének leszármazottainak jelölésekor, az utódok csikókönyvi számát veszik alapul, számtani sorozatot követve.
Az ivadék-vizsgálati szemlét végző bizottság megegyezik a központi szemlén és a ménvizsgán bíráló bizottsággal.
Vizsgáztatási szempontok
A mén őseinek vizsgálata
• A mén csikóbizonyítványában sem apai, sem anyai ágon ne legyen az elmúlt négy generációból
,,kiegészítő törzskönyv”-ben regisztrált kanca
• A vizsgálatra megjelent mén csikóbizonyítványán ne legyen szülő vagy nagyszülő a
csikónyilvántartásban regisztrálva
• Három generáció óta ne forduljon elő fehér jegy a végtagokon. Fehér pata és fehér patatalp nem
kívánatos. Ménszemlekor az állatorvosi vizsgálat alkalmával ellenőrzik, hogy a megjelent ménnek
fehér-e a talpa.
• Az anya, nagyanya vagy dédnagyanya legyen ’star’ vagy starnak érdemes.
• A mén anyjának nem lehet végtag rendellenessége. Kétség esetén állatorvosi vizsgálat végzendő.
• Az anya és a többi leszármazott teljesítménye és I..B.O.P.-n elért eredménye is beszámításra kerül.
• Az anya jellemző tulajdonságai is figyelembe vételre kerülnek.
• A mén anyjának esetében a viselkedési devianciák negatívan értékelendők.
A mén sajátteljesítmény-vizsgálata
• A ménvizsgán bemutatott ménnek eleget kell tenni a részvételi feltételeknek.
• A vizsgáztatott ménnek nyilvántartott és tenyésztési engedéllyel rendelkező méntől kell származnia.
Egyéb szükséges vizsgálat
• Spermavizsgálat
A spermavizsgálatot és a nemi szervek vizsgálatát egy a vizsgabizottság által kijelölt helyen kell
elvégezni a megszabott határidőn belül. Hollandián kívüli méneknek is meg kell felelniük a
feltételeknek.
• Mozgás és küllem vizsgálat
• Állatorvosi vizsgálat
• Ki kell zárni az öröklődő vagy az KFPS által elfogadhatatlan hibákkal rendelkező méneket
• Anti dopping teszt
• Vércsoport meghatározás, származás ellenőrzés
• Mének központi sajátteljesítmény vizsgálata
Ezt az 50 napig tartó vizsgálatot a Stichting Verrichtingsonderzoek Paarden en Pony’s (St. V.O.P.P.)
alapítvány a lovak és pónik teljesítményének vizsgálatára) vezeti
• A vizsgálati program az F.P.S.-sel és V.O.P.P. alapítvánnyal egyeztetett módon kerül megrendezésre
• A zsűri tagjai az F.P.S. ajánlásával a V.O.P.P. által kerülnek kiválasztásra. Az alapítvány engedélyével
dolgoznak az F.P.S.-től függetlenül.
• Hasonló szemlék lehetségesek külföldön is
• Regisztrált mének szemléje
Ménvizsgák
Minden évben be kell mutatni a Rijks-en Stamboekkeuring-n (az országos szemle és törzskönyvi szemle).
Tenyészszemlék
A regisztrált méneket 12 éves korukig be kell mutatni a tenyészszemléken.
Ivadékvizsgálatok
• A fajta szelekciójának rendje
A fajta szelekcióját és minősítését kizárólag Hollandia, illetve a hazai tenyészszemlén holland bírák végezhetik.
• Tenyészmének használata
• A mének tenyésztési/termékenyítési engedélye, kiadásának tenyésztési és állategészségügyi feltételei
• Import mének használatának szabályai
• A szaporítóanyag minőségi követelményei
A mesterséges termékenyítő állomásokon forgalmazott szaporító anyagnak meg kell felelni az illetékes állategészségügyi és állattenyésztési hatóság előírásainak. Mesterséges termékenyítésre csak hivatalosan elismert mesterséges termékenyítő állomáson álló, mesterséges termékenyítésre alkalmasnak minősített mén termékenyítő anyaga használható. A mesterséges termékenyítést végző személynek rendelkeznie kell az illetékes törzskönyvező szervezettől kiváltott „Fedeztetési jegyzőkönyv” nyomtatvánnyal, melybe köteles a termékenyítést a vonatkozó előírásoknak (szabványnak) megfelelően bejegyezni. Ugyancsak köteles a termékenyített kanca tulajdonosát a fedeztetési jeggyel ellátni.
• Egyesületi nyilvántartások és igazolások rendje
• Tagnyilvántartás (KKV nyilvántartás)
Számítógépen, külön erre a célra készített program alapján. (KKV nyilvántartás: Évente lefűzésre kerülnek a
KKV-nyilatkozatok.)
• Állomány-nyilvántartás
A lóállományt a tagnyilvántartó programban tartja nyilván a tenyésztésvezető, a tulajdonosi nyilvántartással párhuzamosan. A programban minden olyan ló szerepel, amely valaha az egyesület nyilvántartásában megjelent, de csak azon egyedek aktívak, amelyekkel egy egyesületi tag tenyésztési tevékenységet folytat.
• Pályázati igazolások nyilvántartása
Pályázatonként lefűzésre kerülnek az igazolások, illetve két számítógépen, kérelmezőnként és célprogramonként
külön file-okban vannak megőrizve.
• Az országos állattenyésztési adatbankba történő adatküldés módja és rendje
A tenyésztőkkel történt állományegyeztetés után a FLME elkészíti az adott évben a fajtában törzskönyvi ellenőrzés alatt álló kancák listáját, melyet az egyes törzskönyvi feladatokkal megbízott szervezetnek átad, és az FLME és a szervezet között fennálló együttműködési szerződés szerint ez alapján rendeli meg a listán szereplő kancák adatgyűjtését az FLME számára. Az adott évben tenyésztésre engedélyezett mének tulajdonosai részére
az FLME kiadja a tenyésztési engedélyeket, amely alapján a területi lótenyésztési felügyelők elkészítik a mén- törzskönyvezési szerződéseket. Az fríz fajtájú csikókra a lótenyésztési felügyelő feladása alapján az FLME tenyésztésvezetője vagy a lótenyésztési felügyelő kiadja a csikószámokat, amelyek alapján a felügyelők elvégzik a csikójelölést, melyeket a központi nyilvántartó rendszerben rögzítenek.
• A fajta népszerűsítése
A Fríz Lótenyésztők Magyarországi Egyesületének célja, hogy a tenyésztők felismerjék a Fríz ló sokoldalúságát és dolgozzanak is velük, hiszen a Frízek igen is alkalmasak a díjlovaglásra (erre a legnagyobb hazai példa Aiso) és fogathajtásra. Ennek érdekében az egyesület az ország különböző pontjain versenyek megrendezését szorgalmazza, melyeken kizárólag ezzel a fajtával lehetséges a részvétel. Az FLME létrehozta az FLC klubot (Fríz Lovasok Klubja), mely lehetőséget ad a klub tagjainak Fríz lovak közelében lenni, rendszeresen lovagolni rajtuk, a fogathajtás iránt érdeklődők pedig fogatban dolgozhatnak velük. Azon lovasok számára, akik már magasabb szinten vannak, segítséget nyújt a sportokban való induláshoz. Szakavatott edzők segítenek az
alapoktól a magasiskoláig való eljutásra azoknak, akik szeretnének ezekkel a gyönyörű és méltóságteljes lovakkal versenyezni, mert a klub egyik legnagyobb célja, hogy a Frízek közül is minél több ló szerepeljen, induljon versenyen a díjlovaglásban és a fogathajtásban egyaránt. A klub helyszíne a közel négyhektáros területen fekvő Gusztos Lovarda Gödön, mely optimális adottságokkal rendelkezik (megfelelő boxok, istállók, körkarám, fedeles lovarda és gyönyörű vidék a tereplovagláshoz). A Gusztos Lovarda adna helyet a Fríz ló Kiképző Központ létrehozásához is, melyet a jövőben szeretne megvalósítani az Egyesülete. Abban bízunk, hogy sikerül egyre több képzett lovast és lovat kinevelni, növelve a Fríz ló népszerűségét. Ennek érdekében minden lehetőséget kihasználunk, hogy lovainkat a médiában, lovas újságban és az internetes honlapokon történő népszerűsítésére, melyekben rendezvényeinkről, a lovaink által elért eredményekről informálódhatnak.
• A tenyésztők tenyésztői munkájának elismerése
Évente egy országos tenyészszemlét rendezünk, ahol holland bírálók minősítik a tenyésztők lovait, elismerve
tenyésztői munkájukat.
• A fajta tenyésztői programjának megvalósításában résztvevő szervezetek kapcsolatrendszere
(ezek feladatai)
• Tenyésztőszervezet
A Fríz lótenyésztést nemzetközi szinten a holland KFPS szervezi, irányítja és felügyeli az egész világon. Felel a
Tenyésztési Program megvalósításáért, a fajtafenntartói kötelezettségek ellátásáért. Magyarországon a fríz fajtájú
lovak fenntartásáért a FLME fele.
• Faji szövetség
Ellátja a fajta érdekképviseletét. Szolgáltató irodája megbízási szerződés alapján elvégzi a Tenyésztőszervezet által rábízott törzskönyvezési és egyéb feladatokat.
• Tenyésztési hatóság
Felügyeli a tenyésző szervezet szabályos működését.
• Mesterséges termékenyítő állomások, spermaforgalmazók
A tenyésztési programban foglaltak szerint részt vesznek a fajtafenntartói feladatokban, a törzskönyvi
nyilvántartási szerződés alapján eleget tesznek adatszolgáltatási kötelezettségeiknek.
• Oktatási-kutatási intézmények
Megbízási szerződés alapján részt vesznek/vehetnek a törzskönyvi adatok feldolgozásában, a tenyészérték-
becslésben, a genetikai bázis feltérképezésében, teljesítmény vizsgálatokban, és minden egyéb, a tenyésztési
program sikeres megvalósítását szolgáló kutatói, tudományos munkában.
• Záró rendelkezések (mikor és hol lett elfogadva)
A tenyésztési program alapjául szolgáló módosított egységes szerkezetbe foglalt tenyésztési szabályzatot
2018.04.17.-i közgyűlés fogadta el. A jelen tenyésztési programban nem szabályozott kérdések tekintetében a
Fríz Lótenyésztők Magyarországi Egyesületének Alapszabálya szerint kell eljárni.