A Koninklijke Vereniging „Het Friesch Paarden-Stamboek” a fríz lovak egész világra kiterjedő nyilvántartása. A Méneskönyvnek egy fő része van. Ez a fő rész több osztályra oszlik: KFPS könyv (a fő osztály), KFPS D-könyv, B-könyv I, és B-könyv II. A kanca és a mén besorolása dönti el, hogy a született utód melyik osztályban kerül nyilvántartásba.

A Koninklijke Vereniging „Het Friesch Paarden-Stamboek” a Méneskönyv fő részében regisztrál minden tisztavérű fríz lovat, melynek mindkét ősét a KFPS nyilvántartja. Azok az ismeretlen származású fríz lovak, melyek származása DNS vizsgálattal nem deríthető ki, vagy nem erősíthető
meg, nem kerülhetnek nyilvántartásba. Ezért a KFPS zárt törzskönyv. Ez azt jelenti, hogy csak a KFPS által ismert szülőktől származó csikók vehetők nyilvántartásba. Ez az oka annak, hogy a Méneskönyvnek csak egy fő része van.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden fríz ló ugyanabba az osztályba kerülne. A nyilvántartási minősítés, hogy mely osztályba és mely besorolásba kerül az adott ló, attól függ, hogy a szülők melyik osztályban és annak melyik besorolásában kerültek nyilvántartásba. Az EU szabályoknak megfelelően
a fő rész különböző osztályokra oszlik: KFPS könyv (fő osztály), KFPS D-könyv, B-könyv I és B-könyv II.

Ennek részletei a következők:
A fríz ló törzskönyvezése, minősítése, mint korábban láthattuk a fríz ló hivatalos törzskönyvezője és minősítője csak a KFPS lehet. Más ország hivatalosan nem adhat sem törzskönyvet, és nem is bírálhatja el a lovat. A külföldön tenyésztett lovaknál ezért évente megrendezik a tenyészszemlét, ahova a lovakat ajánlott elvinni legalább egyszer. A fríz lovakat ugyanis életük során minimum kétszer minősítik. Az első elbírálás még az anyja alatt csikókorban történik. Ekkor történik a ló jelölése is, mely chippel történik. A fríz lovakat 2001 óta nem sütik!
KFPS Nagy törzskönyves mén A KFPS Könyv a Méneskönyv fő részének fő osztálya: ennek van a legnagyobb értékű minősítése.
Ebben a könyvben kerül nyilvántartásba minden olyan fríz ló, melynek anyja szerepel a KFPS könyvben és az apja olyan KFPS könyvben szereplő mén KFPS tenyésztési engedélye, melynek a fedezés időpontjában volt KFPS tenyésztési engedélye.
Honnan tudható, hogy egy mének van KFPS tenyésztési engedélye? Ezen méneknek a neve után egy méntörzskönyvi szám találhat?? (ez nem egyezik a magyar méntörzskönyvi számmal!), pl. Beart 411. Fontos azonban, hogy a fedezés időpontjában a mén rendelkezzen tenyésztési engedéllyel. Első
körben a mének ideiglenes tenyésztési engedélyt kapnak. Az életre szóló engedély megszerzéséhez szükséges, hogy a mén ivadékvizsgálata sikeres legyen.
Az ivadékvizsgálat a következőkből áll:
1. legalább 40 ivadék küllemi bírálata;
2. legalább 20 ivadék teljesítmény vizsgálata (sport célú kipróbálás);
Amennyiben az ivadékvizsgálat eredménye pozitív, a mén életre szóló tenyésztési engedélyt kap.
Amennyiben a vizsga nem jár pozitív eredménnyel, akkor az ideiglenes tenyésztési engedély visszavonásra kerül, azonban a mén méntörzskönyvi számát megtartja. úgy a méntörzskönyvi szám megléte nem jelenti azt, hogy az adott mén tenyésztési engedéllyel rendelkezik. Fontos:
méntulajdonosok hirdessék a ménjüket, mely nem rendelkezik tenyésztési engedéllyel. A AFHU/KFPS weboldala a legbiztosabb információs forrás a mének tenyésztési engedélyét illetően.
Amennyiben a született csikó apjának nincs tenyésztési engedélye, akkor nem a KFPS könyvben, hanem a B-könyv II-ben kerül nyilvántartásba vételre melynek színe korábban kék, 2015.01.01-től szürke.

A KFPS könyvben történő nyilvántartásban vétel igazolásaként kiállított származás igazolás színe
kékesszürke 2015.01.01-től (korábban zöldes-sárga),
Tenyészkancák
Általában 3 évesen viszik ismét szemlére a lovakat. Ekkor válhat egy csikókönyves (Veluenboek) kanca főkönyvessé (Stamboek) a minősítés típusától függően. A ménekkel más a helyzet, mert mint már említettem ők egy 3 fordulós megmérettetésen vesznek részt, amely sokkal szigorúbb, és ott kell
bizonyítaniuk érdemlegességüket. A szemlén a kancákat küllem, lépés és ügetés kategóriában bírálják. A prémiumminősítési rendszer minden fajtatiszta fríz ló számára elérhető. Másképp van azonban a titulusok elérése. Itt csak az elit lovak vehetnek részt. A minősítések a ló saját érdemén és
az utódok minőségén alapulnak. A minősítések alapja a külső vagy a sport eredmények, vagy ezek együttese. A lovakat az ideális fríz ló fajta jegyek által osztályozzák mind küllemileg, mind természetileg. Bár a küllem elsődleges szerepet játszik a tenyésztés célban, mégis a bírálatokon a
mozgás az összes pontszámok 60%-át teszi ki.

1. Fő törzskönyv (Main Studboek): Elsősorban a 3 évnél idősebb kancák, heréltek, és engedélyezett mének, (KFPS-mén) számára van fenntartva. A méneskönyvön belül is vannak különböző minősítési formák, mint például 1,2,3 Prémiumok, Ster, Model, Preferent, Performance kanca és előírt sport
teljesítmények. Ahhoz, hogy az adott állat bekerüljön a fő méneskönyvbe, be kell mutatni egy 3 generációs főtörzskönyvet a szülők részéről, mindkét oldalon. A fő törzskönyv nagyon szigorú iránymutatásokhoz tartja magát mind a felépítés, mind a mozgás, szín, temperamentum és megbízhatóság szempontjából. Ez a könyv a legmagasabb szintű nyilvántartás, ebbe kerülnek a legtisztább vérű egyedek, tehát itt találhatók a „legjobb” fríz véren alapuló ősi vonalak. A mén csak a szigorú jóváhagyási vizsgálattal kerülhet be a könyvbe, beleértve a spermaanalízist, röntgent, teljesítmény vizsgák. Megítélik és osztályozzák a temperamentumát, modorát, hajlandóságát. A nem jóváhagyott mének számára az FPS-nél nincs külön kategória. Az ilyen lovat heréltetni érdemes, ha nem akkor marad csikókönyves. A főtörzskönyv színe sárga/zöld volt 2015.01.01-től szürkés kék.)

Csikókönyv (Main Veluen Boek): Ez a könyv azoknak a méneknek van, melyek nincsenek még a fő törzskönyvbe regisztrálva; továbbá minden olyan 3 évnél fiatalabb fríz csikó, melynek, szüleinek őseit 3 generáción át vissza tudják vezetni a fő törzskönyvbe, de maga a szülő (kanca főleg) nem a fő
törzskönyvébe van regisztrálva. Ide tartoznak még azok a lovak is, melyek nem voltak minősítve. Alapjában véve ez a kezdete minden fríz ló nyilvántartásba vételének; melyek névlegesen kezdik meg a méneskönyvbe való bekerülést és 3 évnél fiatalabbak.
Kanca törzskönyv (Main Stamboek) Ez a könyv leginkább a kanca-vonalak (kanca-törzsek) felderítése szempontjából igen hasznos. Tulajdonképpen a családfák felvázolása és felderítése szempontjából érdekes. Van néhány befolyásosabb törzs, melyből idővel sok elismert (jóváhagyott) mén született. Ez
 törzsköny”teljes jog??” („full”-papíros), ha legalább az előő? 3 generációnál a ló törzs-vonala Ster, vagy annál jobb minősítésű. Ez a könyv lyukas, ha ezt a vonalat megtörik és nem teljes Ster vagy magasabb minden nemzedék.

Herélt törzskönyv (Ruinboek) Kifejezetten a fajtatiszta fríz herélteknek van fenntartva. Erre azért van szükség, mert a herélt is kaphat különböző minősítéseket, vagy elérhet Ster, vagy Preferent állapotot.
Ezzel minősíti az anyját és az apját is. A herélt törzskönyv 1973 óta van vezetve. A heréltek sokszor nagyobbak, tömegesebbek, mint a mének. Akár 1,70 m is lehet a marmagasság.
D-könyv Kizárólag a külföldön tenyésztett fríz lovaknak volt fenntartva, most már zárt. Az „igazi” fríz ló mindkét szülője holland papírokkal rendelkezik, és ott van regisztrálva. A holland szelekció nagyon szigorú-főként a méneknél-ezért több tulajdonos kivált a KFPS-ből és saját egyesületet alakított. Ide
olyan fríz lovak is bekerültek, melyeket a hollandszelekció rostáján nem feleltek meg. Ide kerültek azok a mének is, melyektől megvonták a fedeztetési engedélyt, mert nem feleltek meg az utódai az elvártaknak. A gondok akkor kezdődtek, mikor az így született csikókat el akarták adni és rájöttek,
hogy nem adhatók el olyan áron, mint egy Hollandiában tenyészett és regisztrált csikó. Találtak egy EU-szabályt, melyre hivatkozva kényszeríteni tudták a KFPS-t, hogy bevegye őket. Ezen viszont az igazi KFPS tagok háborodtak fel és kérték, hogy valahogy meg lehessen különböztetni a két
fajtatenyésztést. A törzskönyv színe sárga/narancs/lila volt. Másodosztályú könyv I. (Bijboek I): 1993 óta létezik. A BB-könyvek azért jöttek létre, hogy olyan
országoknál, melyek nem rendelkeznek elég nagyszámú fríz lóval, és így nincs értelme teljes jogú jóváhagyott mént odavinni. általában ilyenkor szokták a hollandok jóváhagyni, egy csikókönyves (veluenboek) mén felállítását, meghatározott feltételek mellett, melynek korlátozott fedeztetési
engedélye van és évente meg kell újítani. Itt jegyzik azokat a csikókat, melyeknek apjuk engedélyezett KFPS mén és a kanca BB I-könyves, vagy ha a mén engedélyezett csikókönyves a kanca bármilyen beosztású. A könyvbe regisztrált kanca ára/értéke kevesebb, mint egy Fő méneskönyvben
regisztrált kancáé. A könyv- vel- nyilvántartásokat tartalmaz csikók, kancák, heréltek és ster minősítésű kancák/heréltek számára. Az itt regisztrált lovak is jogosultak a minősítésre. Sőt a ló jogosult lehet a fő törzskönyvbe jegyzésre, ha az előző 3 generációban be lehet bizonyítani, hogy
KFSP mének az ősük és a ló is megfelel a kritériumoknak. A könyv színe narancs/barna/piros volt 2015.01.01.-től szürke.

Másodosztályú könyv II.(Bijboek II): 1996-ban vált szükségessé a könyv létrehozása. Ide azok a lovak kerülnek be, melyeknek a genetikai, tenyésztési értéke csekély, mondhatni, az egyetlen pozitívumuk, hogy fajtatiszta az adott állat. általában olyan mének utódai, melyeknek nincs fedeztetési engedélye;
de a kanca bejegyzett kell, hogy legyen. Amennyiben a kanca Bb-II könyves, minden csikója automatikusan ebbe a könyvbe kerül. Az ilyen lovak nem regisztráltak, nem kaphatnak minősítést, nem vehet rész komoly elbíráláson. Nem ajánlott az ilyen lovak tenyésztése, mert úgysem fogják a
hollandok elfogadni, tehát soha nem lesz minősített csikó utána. Nem járul hozzá a fríz ló javításához.
Csak annyi van elismerve, hogy tiszta vérű, de a minőséget nem hozza. Sportra, hobbira való használatuk javasolt. Az KFPS erősen ellenzik az ilyen lovak tenyésztését! A könyv színe kék/piros volt 2015.01.01.-től szürkésfekete.

B-könyves kanca fedeztetése, Amikor egy B-könyv I-es vagy II-es besorolású kancát EU tagállamban elismert ménnel fedeztetnek,
alapvetően B-könyv I-ben kerül nyilvántartásba, feltételezve, hogy a használt mén minden feltételnek megfelel.
A besorolás előre haladása
Azok a kancák utódai, melyek nem szerepelnek a KFPS könyvben magasabb besorolásba kerülhetnek, mint az anyjuk maguk. Ehhez az szükséges, hogy a használt mén besorolása magasabb kell, hogy legyen, mint a kancáé. A leggyorsabban ez akkor történik meg, ha KFPS könyves mént használnak.

o B-könyv I-es kanca utódja bekerül a KFPS könyvbe, ha két generáció során KFPS könyves
mént használnak;
o B-könyv II-es kanca utódja szintén haladhat előre. Amint KFPS könyves mént használnak, a
született utód azonnal a B-könyv I-ben kerül nyilvántartásba. Csikó könyves tenyésztési
engedéllyel rendelkező mén esetében ez két generáció alatt kerül sor.

Kisegítő? méneskönyv (Hulpboek): Ezt a könyvet használta az KFPS, hogy segítségére legyen a fő törzskönyv létrehozásában. Ebbe a könyvbe olyan kancák kerültek, akiknek a származása nem volt teljes, vagy nem volt fellelhető, de volt F, vagy FS sütés a nyakukon. Ezen kívül bizonyítani kellett,
hogy hordozza a fizikai jellemzőit a fríz lónak. A könyvet akkor zárták le, amikor bevezették a nyelvtetoválást, azaz 1976-ban. Mint látható nem könnyű eligazodni a sok könyvön és al-könyvön a fríz fajtánál. éppen ezért van az, hogy minden típus?? Törzskönyvnek más a színe. Így könnyen
megkülönböztethető egymástól. A legértékesebb lovak törzskönyvének színe sárga/zöld.